Eredeti és másolat

Érdekes, hogy mindig van egy-két kiemelt ékszer, ami több embernek megtetszik, így sokszor egyesek hónapokig pihennek a dobozban, másokat pedig egyből elvisznek, sőt, újakat és újakat kell készíteni belőle.
Az eddigiek alapján főleg a Mexikói nap nyaklánc és a Surranó őz fülbevaló viszi a prímet, a két legfeltűnőbb és talán legmunkásabb ékszer.

Új Surranó őz

Új Surranó őz - alig fér bele a képbe :)

Ugyanazok az elemek, kis variációval - ugyanaz hangulat, de mégis más darab

Első Surranó őz - itt még világosabb bőrszálam volt

Ugyanolyan türkiz-kék és eredeti fácántoll variációk

Fekete-fácán és kék-fácán variációk apró drót és gyöngy elemekkel

Amikor kész alapanyagokból készül valami (pl. gyöngy, drót, bőrszál), elég egy kis pontosság ahhoz, hogy újra elkészüljön az eredeti darab. Ilyenkor nincs nagy különbség a kettő között, hiszen akár a legózáskor, itt is csak meg kell ismételni az elemek kombinációját. 

Egészen más a helyzet a gyurmázással. Ebből a szempontból ez elég izgalmas terület, a szó kellemes és kellemetlen értelmében is. Itt ugyanis, mivel kézi formázással készül minden, nagyon oda kell figyelni, és mivel én nem szoktam felírni az egyes anyagokat, pláne nem a mennyiségeket, bizony gyurmázásnál nagyon lesem a régi fotókat, hogy hogy is festettek azok a kevert színek :)

Azért, ha nem különleges technikával, csak millefiorival vagy formázással készülnek, egész jól megismételhetők a gyurmaékszerek is.

Első Mexikói nap - teljesen spontán készült, egy üvegfestményem inspirálta

Második Mexikói nap

Itt a medál már picit más, a sérülékenyebb hegyes sugarak végét lekerekítettem,
és picit laposabb is lett - így sokkal strapabíróbb az ékszer